Vállalkozói hitelek

A követeléskezelők még nem érzékelik, hogy a hitelmoratórium részleges megszűntetése miatt nőtt volna a nemfizető adósok aránya. Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke szerint az első, jelentősebb nemfizetési hullámra, a nem fixált kamatozású hitelek kamatainak drámai megemelkedése miatt lehet majd számítani. Véget ért az árverési és kilakoltatási moratórium is, … Tovább

Ha magánszemélyként vesz fel hitelt egy kisvállalkozó, nincs könnyű helyzetben. Lássuk, mit kell mérlegelni, és mik a megoldások!Elvész a hitelképességMásként kezelik a vállalkozásból származó jövedelmeket a bankok, mint az alkalmazotti bért. Bonyolítja a helyzetet az adózási forma, esetleg a cégforma-váltás: ilyenkor egy időre elveszhet a hitelképesség. A kata radikális átalakítása – ami sokaknak a megszüntetést jelenti – nem csak a nagyobb adóteher és a több adminisztráció miatt okoz gondot vállalkozók százezreinek. De amiatt is, mert megnehezítheti a hitelhez jutásukat is. ​Mire számítsanak a katában maradók?Sok százezren biztosan kiesnek majd a katából szeptembertől, hiszen az Országgyűlés által elfogadott jogszabály szerint ekkortól kizárólag egyéni vállalkozók katázhatnak. Közülük is csak azok, akik magánszemélyeknek szolgáltatnak, értékesítenek. Akik megfelelnek a szigorúbb feltételeknek, azok a jövőben pont úgy jutnak lakossági hitelhez – mint személyi kölcsön, lakáshitel, babaváró stb. – mint korábban. Tehát az előző évről szóló NAV jövedelemigazoláson lévő összeg alapján számítják majd ki a nettó jövedelmüket.A NAV jövedelemigazoláson a bevétel 60%-át tüntetik fel, ami például 12 millió forintnál 7,2 millió lesz, ezt 12-vel elosztva megkapjuk a havi nettót, esetünkben 600 ezer forintot. De a bankok többsége ezt tovább csökkenti, levonva belőle a befizetendő kata és iparűzési adó összegét – az előbbi szeptembertől egységesen 50 ezer forint les. Egyes pénzintézetek ezen felül is alkalmaznak valamekkora diszkontot. Betéti társaságok esetében arra is készülni kell, hogy a bankok elosztják a tulajdonosok számával (beltag + kültag) a NAV jövedelemigazoláson szereplő – eleve 40%-kkal csökkentett – összeget. Így a példánk szerinti 7,2 millió forint a legjobb esetben is 3,6 millióra zsugorodik. Emiatt a nettó jövedelem – az esetleges plusz levonások nélkül – havi 300 ezer forintra csökken!És aki csak most lesz katás?Akik most indítják el katás egyéni vállalkozásukat, azok banktól függően legkorábban 2023 közepétől, illetve 2024 elejéről lesznek hitelképesek – aszerint, hogy lezárt vagy teljes lezárt adóévet vár el az adott bank. Az előbbi esetben csak néhány havi bevétel szerepel majd a 2022-es NAV igazoláson, amit a legtöbb esetben 12-vel osztanak el. Emiatt a kalkulált havi nettó is alacsony lesz. De akad bank, ahol a katás hónapok számával osztják el a nem teljes lezárt év jövedelmét, ami óriási előny lehet hiteligénylésnél!​Akik kiesnek a katából…A 2021. január óta elérhető átalányadózást ajánlja a Pénzügyminisztérium azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem felelnek meg az új kata feltételeinek. Ám erre kizárólag az egyéni vállalkozóknak van módjuk, pedig sok társas vállalkozás (bt., kft.) is van a kisadózók között.Önmagában az adóforma módosítása a legtöbb banknál nem befolyásolja érdemben a vállalkozó hitelképességét, vagyis az előző évi NAV jövedelemigazolását el szokták fogadni. Megkötés, hogy társas vállalkozásoknál általában elvárás a legalább egy teljes lezárt pénzügyi év, míg az egyéni vállalkozóknak elég egy lezárt pénzügyi évet teljesíteniük, ami akár kevesebb is lehet 12 hónapnál. Ez utóbbi esetben többnyire 12-vel osztják el a nem teljes éves jövedelmet is, ami miatt persze kisebb lesz a havi nettó. Ám a katáról más adózási formára váltás okozhat meglepetést, mert vannak bankok, ahol nem fogadják el az elmúlt évi NAV igazolást. Így legalább egy lezárt pénzügyi évnek el kell telnie, hogy a vállalkozó ismét hitelképes legyen. Éppen ezért az ex-kisadózóknak nagyon oda kell figyelni a hitelező bank kiválasztására!Fontos megjegyezni, hogy a bankok egy része a társas vállalkozói jövedelmet nem veszi figyelembe a lakossági ügyleteknél, ez nehézséget okozhat például lakáshitel igénylésekor. Persze ez nem újdonság, a korábbi katás társas cégek is belefuthattak ebbe. Adóstársként ugyan bekerülhetnek a hitelszerződésbe, ha például házaspárként vesznek fel hitelt, ám a jövedelmük nem számít a hiteltörlesztő kiszámításakor. (Egy min. 10 éves kamatperiódusú lakáshitelnél a hiteltörlesztő összege nem haladhatja meg a nettó jövedelem 60, illetve 50%-át. Ami attól függ, hogy a kereset eléri az 500 ezer forintot, vagy annál kevesebb.)Mi történik cégforma-váltásnál?Nagyon eltérően kezelik a cégforma-váltást a bankok, ezért célszerű több pénzintézetnél is tájékozódni. Vagy olyan hitelközvetítő segítségét kérni, aki jól ismeri a bankok hitelezési gyakorlatát. Általános elvárás például a legalább egy lezárt üzleti év, ám bankfüggő, hogy ez teljes legyen, vagy elég a tört év is.Az is számít, hogy a cégforma változása érinti-e a tulajdonosi szerkezetet. Például az egyéni vállalkozó dönt úgy, hogy társas vállalkozásban folytatja tovább, akkor nagyon nem mindegy, milyen tulajdoni hányada lesz a cégben.​Később jött hitelre többet kell fizetniKomoly kamatemelés zajlik a lakossági hitelek piacán, így akinek csak hónapokat csúszik a hitelfelvétele – mert például kiesett a katából –, az biztosan nagyobb hiteltörlesztőkre számíthat majd. Egy 20 millió forint összegű, végig fix kamatú, 20 éves futamidőre felvett lakáshitel például 400 ezer forint nettó jövedelemmel most 6,85%-os kamattól érhető el. Míg két hónapja ugyanez 6,54%, egy éve csak 4,52% volt. Eszerint 2% feletti kamatemelkedésről beszélhetünk 12 hónap alatt, ami közel 30 ezer forinttal magasabb havi törlesztőt jelent, ami a futamidő alatt már bőven 7 millió forint többletre hízik.Hasonló trendet látunk a személyi kölcsönöknél is: egy 5 millió Ft összegű fedezetlen kölcsönnek – fix kamattal, 7 éves futamidővel, 400 ezer Ft-os jövedelem igazolása esetén – például jelenleg 8,4% és 12,99% között lehet a kamata, ami 111–128 ezer Ft havi törlesztővel jár. Egy évvel ezelőtt ezért banktól függően 6,49% és 9,99% közötti kamatot kértek, amire 104–117 ezer Ft között kellett fizetni. Miután a magyar jegybank folyamatosan emeli az irányadó kamatot a forintárfolyam védelmében – az infláció pedig az árbefagyasztások dacára júliusban 11,7%-os volt –, arra számíthatunk, hogy a nem támogatott lakossági hitelek törlesztője drasztikusan emelkedni fog a jövőben is.

Kedvező hitelt vehetnek igénybe a gazdálkodók. Forrás, tovább a teljes cikk olvasásához: Rendkívüli mezőgazdasági kamattámogatási programról döntött a kormány

A jegybanki alapkamatemelések miatt egyre drágulnak a vállalkozások hitelei. Forrás, tovább a teljes cikk olvasásához: Brutális csapás ez a magyar vállalkozásoknak: az MNB nem lassít, egekben a kamatok

Rendkívüli mezőgazdasági kamattámogatási programról döntött a kormány, részleteit vasárnap reggel jelentette be az agrártárca egy közleményben.

A kormány a június 16-i ülésén a háborús gazdasági helyzetre való tekintettel áttekintette a kkv hitelpiac helyzetét, valamint megvizsgálta a Széchenyi Kártya Program eddig elért eredményeit, és döntött a Program folytatásáról, írja közleményében a gazdaságfejlesztési miniszter. Mutatjuk a részleteket.A lényegA megújult Széchenyi Kártya Program fix kamatozású, legfeljebb 3,5 százalékos hitelei 2022 júliusától év végéig érhetőek el országszerte. A Program keretében elérhető hiteltermékek racionalizálásra és összevonásra kerültek a hitelcélok változatlansága mellett.A kormány elkötelezett abban, hogy a háború okozta gazdasági nehézségek ellenére is támogassa a magyar családokat és a hazai vállalatokat. A kis- és középvállalatok hazánk gazdasági gerincét alkotják és több százezer család megélhetését biztosítják, ezért hiteloldali támogatásuk kulcsfontosságú. Ezt a gazdaságpolitikai célt a kkv-finanszírozás feltételeinek javításán keresztül kamattámogatás és hitelgarancia nyújtásával tudja segíteni a kormány, olvasható az MTI OS felületén közzétett közleményben. A 2002-ben elindított Széchenyi Kártya Program mára a mikro-, kis- és középvállalkozások legsikeresebb támogatott hitelprogramjává vált, a Program indulása óta a hazai kkv-szektor 390 ezer db szerződött hitelügylet mellett több mint 4 600 milliárd forint kedvezményes finanszírozási forráshoz jutott. A Széchenyi Kártya Program keretében felvett hitelállomány jelenleg a kkv szektor hitelállományának már a 13 százalékát adja, miközben kkv szektor hitelei mögött 39 százalékban jelenik meg kezesként a Garantiqa.A kormány által támogatott Széchenyi Kártya Program új konstrukciói a kabinet gazdaságstratégiai céljaival összhangban a piacihoz képest lényegesen alacsonyabb, legfeljebb 3,5 százalékos kamattal kiszámítható kereteket biztosítanak a kkv-szektor finanszírozásához és működéséhez, segítve ezzel a vállalkozások versenyképességének javítását és a munkahelyek megtartását- olvasható a közleményben. A Széchenyi Kártya Program 2022 júliusától év végéig országszerte a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban érhetőek el.

Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a magyar kormány döntéséről, mely szerint Magyarország kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is.A háború gazdasági hatásai és a szankciók súlyos terhet jelentenek a magyar gazdaságnak. A rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek, ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy kéri az Európai Bizottságtól a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret lehívását is. Az Európai Bizottság elnökének címzett levélben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az Ukrajnában dúló háború példátlan kihívás elé állítja az Európai Unió tagállamait. A biztonsági kockázatokat, a humanitárius válság terheit, a konfliktus gazdasági következményeit és az uniós szankciók negatív hatásait jelentős mértékben az Európai Unió keleti határait védő országok viselik.Orbán Viktor szerint a rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket követelnek. Magyarország felkészült és helytáll a válságban. Ilyen helyzetekben különösen fontos az Európai Unió egységének megőrzése és a tagállamokat összekötő közös felelősség. Ennek jegyében Magyarország csak annyit kér, hogy a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzájuthasson a számára előirányzott uniós forrásokhoz, és azokat rugalmasan, a válság kezelésére leginkább alkalmas célokra használhassa fel.Orbán Viktor azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.A miniszterelnök levelében emlékeztetett: a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. Az újraelosztás az Európai Unió keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti. Ez elfogadhatatlan – húzta alá Orbán Viktor, kérve az újraelosztási rendszer felülvizsgálatát, és annak biztosítását, hogy a háborús válság terheit leginkább viselő és egyúttal az Európai Unió gazdasági növekedéséhez jelentősen hozzájáruló tagállamok ne veszítsenek uniós forrásokat.Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében megfogalmazott fejlesztési igények mellett és annak jóváhagyási folyamatától függetlenül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben biztosított hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri védelmi, határigazgatási, humanitárius és egyéb akut válságkezelési feladatok ellátásához.Magyarország elviekben 5800 milliárd forintot vehetne fel az uniós helyreállítási alapból. Ennek 43 százaléka vissza nem térítendő támogatás, míg 57 százaléka hitel. Tavaly azonban megakadtak a tárgyalások. Orbán Viktor emiatt 2021 áprilisában bejelentette, hogy csak a vissza nem térítendő támogatásokra tart igényt Magyarország. Most a hitelt is kéri a kormány.